2018. 03. 13
Pár napja még didergős volt az idő, most már viszont nem csak a naptár szerint ideje kivirulnunk. Valóban megérkezett a tavasz. Swami Maheshananda a jógát víznek nevezi, amivel a belsőnkben növekvő kis magot tudjuk öntözni. Ahogy kivirágzik ez a belső növény, úgy kerülünk egyre inkább harmóniába fizikai és mentális síkon, ami által az érzelmi életünk is rendeződik.
Az a célom, hogy gyakorlóim megtapasztalják, amint a külvilág különböző minőségei egyre kevésbé billentik ki őket. Ez egy egyre fokozódó függetlenedést jelent a körülményektől, ahol a hétfő reggeleknek nem kell nyomottnak lennie, és az eufória nem kizárólagosan a péntek délutáné. Változhatnak a napok, évszakok, de egy állandó, stabil, szilárd belső erőt kialakítva hihetetlen tartalékokat tudunk mozgósítani magunkban. Azt szeretném, hogy az a minőség, amit egy gyönyörű tavaszi nap képvisel, mindig elérhetővé válna a jógázóim számára belső tartalékként.
Az ehhez vezető úton sok pózzal találkozunk. Az ászanák csoportosításának egyik módja hatásaikkal:
Az állógyakorlatok növelik az állóképességet.
Az ülőgyakorlatok energetizálnak.
A fordított testhelyzetek regenerálnak.
A fekvő helyzetek nyugtatnak.
A csavaró gyakorlatok tisztítanak.
Nyilván egy-egy póz ennél komplexebb hatásmechanizmussal rendelkezik, illetve a figyelmet irányíthatjuk más szempontok szerint is. Például a stabilitás jellemzőit megfigyelhetjük két lábon állva, majd ezt igyekezhetünk megvalósítani féllábas egyensúly helyzetekben. A jógával hathatunk a pszichológia által korábban állandónak tekintett személyiségjegyekre. Javulhat a kitartás, a stabilitás és a hajlékonyság. A rugalmasság sem csak a testben alakul ki, hanem a gondolkodásmódot is elkezdi egyre jobban jellemezni.
Ha kíváncsi vagy, hogy a jóga milyen módon képes kibontakoztatni a személyiséget, próbáld ki saját bőrödön. Majd te elmondod, hogy óra után virulsz-e. 🙂
