Rádzsa jógával a legtisztább tudatosságig

2017. 01. 12

 “… a test minden sejtje sorvad vagy fejlődik az elmébe belépő minden gondolattól…”

 Amikor Louise L. Hay könyvében először olvastam arról, hogy az egyetlen dolog, amit irányítani tudok az életemben, azok a gondolataim, erős késztetésem támadt, hogy falhoz vágjam a könyvet. Miért okoznék saját magamnak annyi felesleges szenvedést, ha ez igaz? Hogy miért? Egyszerűen nem tudtam, hogy ez így működik, mint ahogy azt sem tudtam, milyen módszerek vannak a mentális folyamatok és érzelmek kezelésére, uralására.

Azóta ezeket az eszközöket nem csak használom, hanem a jógafoglalkozásokon tanítom is. A fenti Sivananda idézet bővebb változata erről így szól:

“A gondolatokban beállt minden egyes változás rezgést kelt a szellemi testben, és amikor a rezgés áttevődik a fizikai testre, az agy idegsejtjeinek aktivitását eredményezi. Ez az aktivitás elektromos és kémiai (hormonális) változásokat hoz létre az idegsejtekben. A gondolati tevékenység az, ami létrehozza ezeket a változásokat.

Az erőteljes szenvedély, gyűlölet, hosszan tartó, keserű féltékenység, emésztő idegesség, heves vérmérséklet károsítja a test szerveit, sejtjeit, s a szív, a máj, a vese, a lép, a gyomor megbetegedését idézi elő.
Ez az a pont, ahol óvatosan meg kell jegyezni, hogy a test minden sejtje sorvad vagy fejlődik az elmébe belépő minden gondolattól; az élet vagy a halál késztetését kapja, s annak az elképzelésnek az irányába fejlődik tovább, amire a legtöbbet gondoltál. “

A jóga egyik legtöbbet idézett definíciója Patandzsáli Jóga szútráiban található. Időszámításunk táján a gondolatok irányításáról a szútra, azaz aforizma, vezérfonal így szólt:

“Yogas chitta vritti nirodha.

A jóga az elme gondolathullámai fölötti uralkodás.”

Ehhez vezet el minket a rádzsa jóga, amit királyi vagy diadalmas jógának is hívnak. Használják még az astanga jóga, azaz nyolcfokú jóga kifejezést is. (Ez nem összekeverendő a hatha jóga egy dinamikus változatával.)

A rádzsa jóga “egy ősi módszer, amelyben a gyakorló teste, beszéde, gondolkodás módja (elméje) megfigyelése, majd pedig tudatos irányítása révén a gyakorló elsőként belső nyugalomhoz és derűhöz jut, majd pedig önuralomra, akaraterőre és belső erőre tesz szert… végül közelebb kerülhet benső önvalója és az abszolút megismeréséhez. Az rádzsa jógira önállóság, függetlenség, bátorság és félelem nélküliség a jellemző.

Mi ez a nyolc réteg?

1. Jáma – etikai irányelvek

Ahimsza – nem ártás, erőszak nélküliség

Szatja – őszinteség, hűség az igazsághoz

Asztéja – lopástól való tartózkodás

Brahmacsarja – tiszta életvitel (szexuális önkontroll)

Aparigraha – nem kötődés, mentesség az állandó gyűjtögetéstől

2. Nijama Napi követendő előírások, melyek szabályozzák az ember szokásait és rendezik személyiségét

Szaucsa– tisztaság

Szantósa – elégedettség

Tapasz – aszkézis, önuralom

Szvadhjája – a szent iratok tanulmányozása

Isvara pranidhána – Isten iránti odaadás

3. Ászana – testtartások, testgyakorlatok

Az ászanák olyan testtartások, melyek testi és mentális egyensúlyt adnak a gyakorló számára. Nem testnevelési gyakorlatok, hanem olyan kitartott testhelyzetek, amelyek révén a gyakorló bizonyos mértékben kontrollt szerezhet teste és annak folyamatai felett. Az ászanák csökkentik a fáradtságot, növelik az életenergiát, megnyugtatják az idegrendszert és segítik a koncentrációt.

4. Pránajáma – légzésirányítás

Maga a szó két szógyökből áll. A prána jelentése életenergia, életerő. Az ájáma: kiterjesztést, tágítást, növelést jelent. A pránajáma tehát a prána vagy életerő kiterjesztését, növelését jelenti. A pránajáma gyakorlatok olyan módszerek, amelyekkel feléleszthető, aktiválható és szabályozható prána, az életenergia, hogy átlépjük a hétköznapi határainkat s egy magasabb szintű energiarezgést teremtsünk meg.

5. Pratyahára – érzékek visszavonása

E gyakorlatok során a gyakorló megtanulja elméjéből kizárni a zavaró ingereket, gondolatokat. Fejlődik önismerete, és képessé válik tetszése szerint befelé fordítani vagy kitárni az elméjét és az érzékeit, mint ahogy a teknősbéka is hol a páncélja alá húzza, hol kidugja a fejét és a végtagjait.

6. Dhárana – koncentráció

E gyakorlatok célja az összpontosítás képességének továbbfejlesztése, a figyelem teljes összpontosítása egy tárgyra, cselekedetre …

A dhárana azt jelenti, hogy gondolatainkat és érzéseinket képesek vagyunk egy objektumra fókuszálni.

7. Djána – Meditáció

A meditáció az elme feletti teljes uralmat és a gondolatok kiküszöbölését feltételezi. A koncentrációnak egy fejlettebb állapota, amelyben egyetlen koncentrációs tárgyra való összpontosítás árad megszakítás nélkül. Ebben az állapotban az elme teljesen egy pontra rögzül.

8. Szamádhi – tökéletes megvalósítás

Ha a gyakorló képessé válik folyamatosan fenntartani a teljes összpontosítás, a meditáció állapotát, eljut a végső célhoz, amely túl van a magyarázatokon.

A szamádhi első lépése annak megtapasztalása, hogy nem vagyunk azonosak sem az elmével, sem pedig a testtel. Nincs többé félelem, nincs többé harc. A lélek ráébred arra, hogy valójában mind az elmét, mind pedig a testet Ő hozta létre.” /Narada Védikus Akadémia/

Ne feledd, “az ezer mérföldes utazás is egyetlen lépéssel kezdődik.”/Lao-ce/

 

Kedves Látogató!

Ezúton értesítelek, hogy a BINDU JÓGA átköltözött Londonba.

Amennyiben online jógaterápiás konzultációt szeretnél, keress a lent megadott e-mail címen vagy Facebookon.

Namaste

Évi